| MEGYEI TÜKÖR 2013. augusztus 24.
A tengert idézik a Munkácsy-díjas festőművész akvarellképei
Megyénk szülötte, Bráda Tibor templomoknak is készít színes, látványos ablaküvegeket
Évtizedek óta a fővárosban él,de ma is rendszeresen hazalátogat a megyébe és szülővárosába is Bráda Tibor.
A Munkácsy-díjas festőművésznek jelenleg is van egy kiállítása Karcagon, a napokban pedig Szolnokon mutatja be alkotásait.
A nyarat, a napsütést és a tengert idéző képei a Szoboszlai Galériában tekinthetők meg.
A művésszel a tárlatmegnyitó előtt beszélgettünk.
– Tengerek és sziklák a kiállítás címe, ez sokat sejtet... Egy nyaralás ihlette a képeket?
– Mondhatjuk, hogy nyaralás, de valójában az a művésztelepi munka, amit Horvátországbanvégeztem, nem is először, hanem immár hetedszer.
Feleségemmel együtt nyaranként a horvátországi Jelsa városka(Hvar sziget) művésztelepén dolgozunk. Egy festészetet kedvelő barátunk, Molnár Károly révén jutunk el oda újra és újra, s az Adria fennséges látványa és a horvát települések bája egy életre meghatározó élményünkké vált.
– Felesége is festőművész?
– Igen, sőt a családban mindenkia művészet valamelyik ágával foglalkozik. Judit lányunk bőrműves, az Iparművészeti Egyetem tanára, Enikő pedig keramikus.
– Ön milyen műfajokban alkot?
– Két műfaj áll legközelebb hozzám: az akvarell és a színes üvegképek. Utóbbihoz most egy nagy munkám kapcsolódik, a sárospataki vártemplomnak készítem az oratóriumi ablakát. Nem kis feladat, pontosságot igényel, ahogyan egyébként az akvarellképek is. Ami még különleges,hogy a két műfaj nem is választható el egymástól. Mindkettőt nagyon szeretem.
– S úgy tudom, nem csak műveli, hanem tanítja, tanította is a festészetet.
– Negyven esztendeig az egyetemen oktattam. Nagyon fontosnak tartom az utánpótlást és a fiatalok képzését. Ehhez kapcsolódik például a Magyar Festészet Napja, melyet minden évben október 18-án rendezünk meg. Ennek „gazdája” egy kuratórium, melynek tizenegy évig voltam elnöke. Éppen most „adtam át” a titulust. Berekfürdőn működik egy nemzetközi művésztelep, melynek művészeti vezetője vagyok, és állandó kapcsolatban vagyok a szolnoki művésztelep tagjaival is. A Szoboszlai Galériába is Verebes Gyuri barátom, a telep vezetője révén jutottam el.
A Munkácsy-díjas festőművész képei október 12-éig tekinthetők meg a Jókai úti galériában.
Rimóczi Ágnes
|
|
MEGYEI TÜKÖR – SZOLGÁLTATÁS 2013. április 13 - 4.olda
A minőséget értékelő és támogató látogatókat vár a hét közpén a megyeszékhelyen megnyílt Szoboszlai Galéria, mely nemes egyszerűséggel a tulajdonos-ötletgazdáról, Szoboszlai Zsoltról kapta nevét.
– Sokáig gondolkodtam azon, vajon milyen találó nevet adjak a galériának – meséli a tulajdonos, akit eddig mint szociológust ismerhettek a szolnokiak.
– Majd Verebes György barátom azt mondta, nem kell ezt annyira túlbonyolítani, semmi gond a nevemmel, legyen Szoboszlai-galéria. Elfogadtam javaslatát – mosolyog Zsolt, aki büszkén mutat körbe otthonos,számos építészeti, lakberendezési ötletekkel teli birodalmában. Visszafogott elegancia jelemzi a galériát és az alkotásokat is, mely utóbbiak csaknem harminc művésztől és négy megyéből származnak. Az alkotók közül heten Munkácsy-díjas művészek. Kérdésünkre, hogy miért pont ezek a szobrok, képek, tűzzománcok, üvegműves alkotások kerültek a galériába,őszinte választ kapunk:
– A gyűjtemény az én ízlésemet mutatja. Még a télen elkezdtem műtermeket látogatni, minden helyre, minden alkotóhoz legalább kétszer-háromszor visszamentem, alaposan megnéztem munkáikat, majd döntöttem. Persze, volt egy segítőtársam is, „házi grafikusunk”, Tóth Lajos személyében, a minőségkeresésben ő ideális partner volt –mondja Szoboszlai Zsolt, akinek régi álma teljesült azzal, hogy saját galériája lett.
– Nekem ez egy nagy szerelem, amit új köntösben kell megélni. Saját törekvés volt mögötte. Szeretnék szépet létrehozni, olyan dolgot, amit még kevesen csináltak Szolnokon és másutt is, remélem, ez sikerült. És bízom abban is, hogy azok, akik ellátogatnak, beleszeretnek majd egy-két kiállított alkotásba és hajlandóak áldozni is rá – hangzott el a szerdai megnyitón. A tulajdonos optimista, reméli, két-három év múlva a galéria „kinövi” magát. Addig is kizárólag színvonalas alkotásokkal találkozhat a közönség, ebből Szoboszlai Zsolt nem enged. A minőségre pedig az alkotók jelentik a garanciát: Fazekas Magdolna, Simon Ferenc, Győrffy Sándor, Pogány-Gábor Benő, Tenk László és Sulyok Gabriella művei mind-mind megtalálhatók az új galériában. Szolnokon van értelme a szépnek – mondta Szalay Ferenc polgármester szerdán, arra utalva, többen megkérdőjelezték, van-e jövője egy ilyen vállalkozásnak. Verebes György is úgy véli, igenis legyünk büszkék arra, hogy megnyílt egy újabb színvonalas képzőművészeti hely a városban, ahol szerencsére több, a Szolnoki Művésztelepen dolgozó alkotó is bemutathatja műveit. A művésztelep vezetője hozzátette, ő maga is támogatja az új vállalkozást: egy teljesen „friss”, kisebb méretű festményt ad pár napon belül a galériának, mely a „Testmesék” képzőművészeti sorozat nyitánya. A most megnyílt galéria első kiállítása a Tavaszi mustra címet kapta.
|
